A szabály
Az Európai Igazságügyi Portál így fogalmaz (angol eredeti): «If the authorities of the receiving EU country require a certified translation of the public document presented by the citizen, they must accept a certified translation made in any EU country». Vagyis ha a hatóság hiteles fordítást kér, el kell fogadnia a bármely uniós országban készültet.
Ez a fogadó hatóság kötelezettsége, nem ajánlás.
Mire terjed ki a rendelet, és mire nem
Csak bizonyos közokiratokra. A portál többek között ezeket sorolja fel:
- Születés és életben létel.
- Halál.
- Házasság, házasságkötési képesség és családi állapot.
- Bejegyzett élettársi kapcsolat.
- Lakóhely vagy tartózkodási hely.
- Büntetlen előélet.
A diplomák és más oktatási okiratok nincsenek a listán, így a rendelet nem terjed ki rájuk.
Az a határ, amelyet gyakran elfelejtenek
Egy mondat külön figyelmet érdemel (angol eredeti): «The Regulation deals with the authenticity of public documents but not with the recognition of their legal effects in another EU country». A rendelet az irat hitelességéről szól, nem a joghatásai elismeréséről, azt továbbra is a nemzeti jog szabályozza.
Mit töröl még el a rendelet
- Az apostille-t a tagállamok között ezeknél az iratoknál.
- Az eredeti és a hiteles másolat egyidejű bemutatásának kötelezettségét.
- Magát a fordítást is, ha többnyelvű formanyomtatványt csatolnak: ekkor csak kivételes esetben kérhető.
A gyakorlatban
Ha egy másik tagállam azért utasítja el a fordítást, mert „nem itt készült”, a rendelet hatálya alatt ez az indok nem állja meg a helyét. Az ügyfélnek a normára és a forrására hivatkozni többnyire többet segít, mint egy második fordítás. A hatályon kívül – például diplomáknál – ez nem alkalmazható.
Apostille és hiteles fordítás: mi a helyes sorrend?
Valóban hiteles fordító? Így ellenőrizze
Hol jön képbe a Lingverra
A Lingverra ismeri az országonkénti profilokat, és a kész fordítás alá annak az országnak a hitelesítési záradékát teszi, ahol Ön jogosult. A rutin automatizálható; a hitelesítés az Öné marad.